Tarzan

 A tavaly nyáron megindult Tarzan ismeretem -hála az akkor mozikban bemutatott Tarzan filmnek (amiről lemaradtam s azóta sem láttam, de azthiszem nem is fogom megnézni, mert a leírás és eddig látott képek alapján nem is tetszene) - odáig jutott, hogy a pár éve gyűjtögetett Tarzan köteteim felét már kiolvastam (kivéve Tarzan fia-t, azt csak félig tudtam, mert nem Tarzanról szól; a fia egyszerűen nem érdekel.) Most vagyok túl a Disney-féle lebutított, túl bárgyúsított s ilyenformán vicces Tarzan feldolgozáson, ami régóta azon kevés Disney rajzfilmek közé tartozik, melyet amúgy szeretek. Lehet, hogy eljutok odáig is, hogy a Johnny Weissmuller-féle Tarzan filmeket is megnézzem (vagy legalábbis belenézzek) bár félő, hogy egyik feldolgozás sem hozná meg azt a könyvekből ismert kellemes hangulatot, melyet az a fajta szabadság jellemez, amit a hétköznapok sűrűjében élő ember hírből sem ismer s sosem volt és nem is lesz alkalma megismerni, míg Tarzan, a maga életében nem törődik olyan dolgokkal mint idő és a jövő gondjai, ő a hirtelen szeszélyeinek él s csak a táplálékszerzésre meg a pihenésre összpontosít, mint a szabad életű állati jószágok. (Aztán képbe jön Jane és a családi felelősség, de még így is megmaradnak Tarzan állati ösztönei és ügyessége illetve hihetetlen ereje, sőt, a nyári lakuk a dzsungel mellett van, ahová Tarzan néhanapján kiruccan s visszavedlik a régi önmagává.)
 Az első kötet a legjobb, azt a hangulatot semelyik folytatás nem tudta eddig elhozni nekem, talán a Tarzan Dzsungel történetei-nek sikerült egy kicsit. Az, ahogy az elején Tarzan fejében egyre inkább megvilágosodik a felfedezés, hogy ő más mint a gorillák; eszesebb, furfangosabb, játékosabb felnőtt társainál, úgy lesz egyre inkább magányos is egy ponton. Vagy, amikor mintegy véletlen felfedezi szüleinek hajótörött kunyhóját s a régen neki szánt gyerekkönyvekből megtanul írni, valamint maga a Tarzan-féle beszéd rövid elemzése! Egyenesen fantasztikus! Tarzan az író általi gorilla nyelv alapján minden hanghoz nemet társít s mikor kiejti az adott szót, minden egyes betű elé hozzáteszi a gorillanyelv szerinti nemet is. Bu = hím, Mu = nőstény
Tarzan neve a Tar és zan szavakból áll, ami annyit tesz "fehér bőr" Saját nevét így ejti ki: bumude-mutomuro ,ami annyit tesz "hím-fiú"
  "Amikor Tarzan először tette át a nevét saját népének nyelvére, még sem a fehér, sem a bőr szóra nem bukkant rá a szótárban. Látta viszont az ábécéskönyvben egy kis fehér fiú képmását, ezért aztán így írta a nevét: bumude-mutomuro, azaz hím-fiú."

Nagyon kíváncsi vagyok mit hoznak még el számomra a Tarzan könyvek, ugyanis a címek átfutása alapján erősen érződik a fantasy kiélesedése s hatása az író későbbi műveiben. (Párducemberek ,aranyszőrű oroszlán) Összesítve nekem nagyon tetszik ez a bájos, korai 1910-20-as évek időszaka, az ártatlan rasszizmussal megfűszerezve s az alaposan felépített dzsungel világ feltárásával.

 -R.R.